Régen a játékok több generációsak voltak, ma már nem. Szerintetek miért?
Régen az emberek nem fogyasztói társadalomban éltek. Nehezebb volt hozzájutni bármihez. Ezért a tárgyaknak is nagyobb volt a becsülete. Egyrészt szükség volt arra, hogy valami tovább tartson, másrészt olyan anyagból készültek a játékok, elsősorban fából, majd fémből, ami sokkal tartósabb volt, mint sok mai játék anyaga, gondolok itt elsősorban a műanyagjátékokra.
Mivel a tárgyaknak értéke volt, ezért vigyáztak rájuk, és teljesen természetes volt, hogy a játékok, ugyanúgy, ahogy az étkészlet vagy a bútorok, generációról generációra öröklődtek.
Ma már persze más a helyzet.
Divatba jött pár éve a retró, ez mennyiben javította a klasszikus játékok elfogadását?
A klasszikus játékok, értem alatta a hagyományos, természetes anyagból készült játékokat, mindig is voltak. A divatot sem ma találták ki. A retró tárgyak iránti érdeklődés is egyfajta divat: időről időre az emberek újra felfedeznek régebbi stílusokat.
A Franciababa nem régiségeket árul, nálunk csak új játékok vannak. Itt egyszerűen arról van szó, hogy régi nagy cégek, akár több mint 100 éves múlttal rendelkező cégek, újra piacra dobtak régi dizájnokat, mert volt rá érdeklődés, volt rá kereslet.
Ebből a szempontból a retró divatja természetesen hozzájárult a klasszikus játékok újrafelfedezéséhez, de nemcsak azért, mert éppen a régi lett a divat, hanem elsősorban azért, mert sokan megértették, hogy a régiek, ezek a játékok és ezek a cégek tudtak valamit, amit mára esetleg már elfelejtettünk.
A modern digitalizációs korban mennyire érvényesülnek a klasszikus játékok?
Az valószínűleg nem újdonság, hogy digitális eszközöket bizonyos életkor alatt nem szabadna a gyerekek kezébe adni, gondolok itt az okostelefonokra, tabletekre, digitális kijelzőjű játékokra, mert még nem elég fejlett az idegrendszerük ahhoz, hogy olyan információmennyiséget és ingereket fel tudjanak dolgozni, amit ezek az eszközök közvetítenek. Tehát egy bizonyos életkor alatt a digitális eszközök kimondottak károsak. A különféle elektronikus játékok, a hangokkal, fényekkel és automatikus mozgásokkal, szintén túlstimulálják a gyerekeket. Így bizonyos képességei a gyereknek nem fejlődnek megfelelően. Nem fejlődik például a képzelőereje, a kreativitása, mert mindent készen kap. Ugyanígy nem fejlődik a koncentrációja, a türelme sem.
Amiről a fejlesztőpszichológusok szintén sokat beszélnek, és nagyon érdekes dolog, az az, hogy bizonyos klasszikus játékok, amivel a gyerekek évszázadokon keresztül játszottak, ilyen egyszerű dolgokra gondolok, mint az építőkockák, nélkülözhetetlenek bizonyos készségek megszerzéséhez, így a kézügyességhez, a finommotoros készségekhez vagy a térbeli tájékozódáshoz – egy csomó olyan dologhoz, ami később hatással lesz a gyerekek kognitív, értelmi fejlődésére is. Az, hogy ma annyi részképességzavaros gyerek van, az többek között annak is betudható, hogy a gyerekek nem a megfelelő játékokkal játszanak. Mert a játék alapvetően nemcsak szórakoztat, hanem tanít. Kisgyerekkorban a játékon keresztül tanulunk. Nem mindegy, hogy mit tanulunk, és nem mindegy, hogy hogyan.
- Hogyan lehet rászoktatni a gyerekeket a kreatívabb, klasszikus játékokra?
A gyerek azzal játszik, amit a kezébe adnak. Egy pici gyerek még nem mehet be egyedül a játékboltba, nem válogathat kedvére. Namost, ugyanúgy mint, ha például ételről van szó, akkor is arra szokik rá, amit sokat eszik. Tehát hogyha valaki picikorától kezdve mindig csak sültkrumplin él, akkor kevésbé fogja kedvelni a zöldségeket. Tehát nem mindegy, hogy mit adunk a gyerek kezébe. Legyünk ebben igényesek!
Mennyiben számít a minőség és a hagyomány?
Manapság rengeteg játék van a piacon, és szinte mindent be lehet szerezni. Ebből a hatalmas kínálatból mi bizonyos játékokat szerettünk volna kiválasztani. Mik voltak a fő szempontok? Legyen jó minőségű játék. Készüljön természetes anyagokból. És legyen nagyon szép! És ez persze lehet, hogy egyéni ízlés kérdés, de én személy szerint szebbnek látom azt, ami természetes anyagból készült és ami igényes kidolgozású.
A Franciababa nem nosztalgiázni szeretett volna. És ha valaki benéz a boltba, akkor látja, hogy ezek a játékok a mai világban is tökéletesen megállják a helyüket. Itt inkább arról van szó, hogy vannak olyan értékek, amik egyszerűen nem mennek ki a divatból. Hogy egy konkrét példát mondjak: az egyik francia játékgyárat, ami ma már hivatalosan is a francia kulturális örökség részét képezi, 1911-ben alapították. Ez a cég annyi tapasztalattal rendelkezik, annyi technikai tudás van mögötte, hogy az meglátszik a játékain. De persze ők is haladnak a korral, abban az értelemben, hogy mindig megújítják a kínálatot. Neves játéktervezőkkel dolgoznak, akik minden évben újabb és újabb modelleket, designokat dobnak piacra. De amihez mindig ragaszkodnak, az a kiváló minőség és a természetes alapanyagok.
Persze a játékok között is vannak trendek, még a természetes, klasszikus játékok között is. Pár évvel ezelőtt például taroltak a piacon a pasztell színű játékok, amik nagyon szépek egyébként, de én személy szerint azt gondolom, hogy ez inkább a szülők aktuális ízlését elégíti ki. A kis gyerekek ilyen szempontból konzervatívabbak.
Egyébként a fajátékok mellett vannak fémből, textilből, sőt papírból készült játékaink is. A papírjátékok között pedig igazán különlegesek is találunk, amik a világ talán legszebb partikellékeit gyártó cégtől érkeznek.
Mit hozhat a jövő ezen a területen?
A klasszikus játékok gyártóinak nagy kihívás az olcsó műanyag játékok dömpingje. Ugye sokak számára a játékvásárlásnál szempont az olcsóság. A természetes anyagokból készült játékok ennél drágábbak. A műanyag játékok viszont hamarabb elhasználódnak, eltörnek, többször kell újat venni belőlük. És ha azt nézzük, hogy mennyi ideig tart egy fajáték, akkor bizony már nem drágábbak. Egy tartós fajáték tényleg generációkon át öröklődhet, és bizonyos klasszikus játékok tényleg soha nem mennek ki a divatból. És ha valakit érdekel a környezet is, akkor nyilván végig tudja gondolni, hogy mondjuk 50 év alatt nemcsak pénzt, de mennyi fölösleges hulladékot is takarít így meg az ember.
Emellett egy tartós játéknak érzelmi értéke is van. Van annak érzelmi értéke, ha például én az egyik kedvenc gyerekkori játékomat adhatom a saját gyerekem vagy unokám kezébe.
És végül az esztétikumról is szeretnék beszélni, mert ugye az ízlés is nevelhető. Felnőttkori ízlésünk nagyon sokszor gyermekkori emlékek, élmények hatására alakult ki. Ugyanúgy, ahogy bizonyos ízek, illatok, úgy a formák, anyagok és színek is bevésődnek emlékezetünkbe, és később ez jelenti számunkra a mértéket, az ideált. A játékok, amiket kiválogatunk nagyon szépek. Ezért kerülhetnek be rendszeresen lakberendezési magazinokba, és ezért vannak olyan felnőtt vásárlóink is, akik saját maguknak veszik meg ezeket a tárgyakat dekorációs céllal.
Azt gondolom tehát, hogy ezek a játékok egyre inkább felértékelődnek majd a jövőben.
Ha egyetlen mondatban kellene megfogalmazni, hogy mi a Franciababa jövőbeni célja, akkor azt mondanám, hogy azt szeretnénk, hogy egyre több olyan gyerek legyen Magyarországon, aki nemcsak érdekes, hanem valóban szép játékokkal is játszhat.